A kerítés nem a hálótól vagy a paneltől lesz tartós, hanem az oszlopoktól. A megdőlt kerítések túlnyomó része alapozási hibára vezethető vissza. Így csináljuk mi:
Melyik oszlopot kell betonozni?
A legnagyobb terhelést a sarok-, feszítő- és kapuoszlopok viselik: ezekre húz a kifeszített háló, illetve ezeken lendül a kapu. Ezek jellemzően mindig betonozott pontalapba kerülnek. A közbenső oszlopoknál a talaj, a kerítéstípus és a magasság dönt – kötött talajban levert oszlop is stabil lehet, laza vagy vizes talajban betonozás indokolt.
Milyen mélyre?
A pontalapot jellemzően fagyhatár alá, kb. 60–80 cm mélyre visszük – így a téli fagyás-olvadás ciklus nem mozgatja ki az oszlopot. A gödör átmérője az oszlopméretből adódik, a betont az oszlop köré döngölve, enyhén a talajszint fölé húzva zárjuk, hogy a víz elfolyjon.
Gyakori hibák
- túl sekély alap (fagy kimozgatja),
- a feszítőoszlop támasz (dúc) nélkül – a háló húzása idővel megdönti,
- friss betonra azonnali feszítés – kötési idő nélkül az alap meglazul,
- a betongallér víztartó tálkát képez az oszlop körül → korrózió.
Miért kritikus ez a feszítésnél?
A drótfonat és a vadháló csak stabil végpontok között feszíthető meg tartósan – a folytatás: háló és fonat feszítése. A hibák következményeiről: kerítésépítés leggyakoribb hibái.
Inkább szakemberre bízná? +36 20 580 6062 · ingyenes felmérés